A Totalcar ügyvezetője, Tibor még a télen vette, amikor riasztottam, hogy 60-80%-os akciók vannak Polaroid napszemüvegekre, tehát háromezer forintért elég jó vásárt csinált vele. Én csak most szereztem róla tudomást, mert gondolom, mostanra vesztette el a másikat, amit ugyanazon akcióban vett.
A Wayfarer már jó ideje szemüvegfazont is jelent, és nem csak a Ray-ban egyik (illetve több) típusát. Wayfarert csinálni ma már majdnem olyan, mint AC-pumpát cserélni az autóban - azt a benzinszivattyút ssem feltétlenül Arthur Champion gyártja.
Polaroid 8028
Kicsit finomabbak a vonalai, mint egy Original Wayfarernek. Na de hopp, mi az ott a szár és a keret találkozásánál?! Nem olyan ez, mint a Persol védjegye, amit Supreme Arrow-nak hívnak? (Ajánlom a hivatkozásra kattintva megnézni a kis videót.)
Én aztán nem erőltetném senkire a véleményem, döntse el mindenki maga, hasonlít-e, és ha igen, mennyire. És hogy vajon a Polaroid vásárlóközönsége igényli-e a Persol-emblémát? Polaroidot általában azért vesz az ember, mert nem drága, és a lencsék minőségben nem rosszabbak a legtöbb prémiummárkánál. A fazonok általában konzervatívak, vagy nem különösebben extrémek, bár nekem volt egyszer egy anyagában mintás maori-szerű Polaroidom, amit azóta is siratok, hogy elvesztettem.
Aki látott már Persolt, az nagyjából látja a különbséget, és soha nem keverné össze a kettőt. Az is érdekes kérdés, hogy hiába van a Polaroid napszemüvegeknek legalább négy évtizedes múltja, nem sikerült egy rendes, felismerhető emblémát összehozni. Viszont a Polaroid lehetne már annyira komoly márka, hogy nem másolja ennyire szolgaian a nagyokat.