Lenolaj alapú 2011-es Smith-kollekció

2011. augusztus 29. - Winkler Róbert

Mai agymosásunk szóljon talán a környezetvédelemről: a Smith 2011. Evolve családnevű nyári kollekciója a fenntartható fejlődés jegyében fogant. A keretek műanyaga a Rilsan Clear néven szabadalmaztatott rugalmas, ellenálló és könnyedén fröccsönthető poliamid, ami na miért környezetbarát? Nem, nem az újrafelhasználhatóság miatt, hanem mert lenmagolajból készül! Nyilván megvan az a tizedestört-hosszúság, amellyel kifejezhető, hogy a Föld kőolajkészletének hány százalékát használja fel az ipar a 100 dollár feletti napszemüvegek kereteire, de hát sok kicsi sokra megy.

 

Ráadásul a Smith PR-esei az sem mulasztották el beleírni a sajtóanyagba, hogy a kollekció nem tartalmaz génmódosított lenből származó lenolajat, ami mindenképpen rettenetesen megnyugtató ezekben a vészterhes, génmódosított időkben. Persze más gyártók is használnak növényi alapú műanyagokat, a Ray-Ban Wayfarerek kerete például pamutból készül, de az majd egy másik poszt témája lesz, nézzük most inkább az új Smitheket, míg véget nem ér a nyár. Áttetsző, vizes bázisú festék védi a fekete, barna cirmos, fekete cirmos, kék és világoskék színekben kapható modelleket. Megint a környezet járt jól.

 

A sportos Becketből talán a legjobb a piros csíkos szárú, ami talán egyfajta hommage a korai feudalizmus korának partiszemcsi-divatjára. Ráadásul ez a szín a húszezres határ alatt marad, a Becketek közül furcsa módon csak a számomra érdektelen, fekete szárú kerül 25 ezerbe.

 

A Swindler hangulatában hasonlít egy kicsit a minap itt bemutatott tescós Carrerára: lehet, hogy érdemes trendileg a Tescóra figyelni, mert lám, hogy ráéreztek a 2011-es, lekerekített téglalap-aldivatra. Ősi Smith-szokás szerint a Swindlerből is van kb. 5000 forinttal drágább szín. Ezt foglalj a egyébként össze a sajtóanyag öt szóban: urban style and hot colours. Nagyon kíváncsi lennnék egy ilyenre élőben, de sajnos a Smith Magyarországon szinte csak webáruházakban létezik, maga a forgalmazó is leginkább itt nyomja. 

 

A Roundhouse-ban van egy adag Wayfarer. Na jó, mondjuk úgy, a Smith Roundhouse egy wayfarer, de szerencsére a megfelelő dizájnkultúrával rendelkező vállalatok bármiből képesek értékelhető feldolgozást előállítani. Az anyagok, a keret és a szár textúrája, a különböző színváltozatok, a Smith ritkábbik logójának tipográfiája a kereten... Ez szép, na. Ha nem spekulálnék ekkora erővel Persol Roadsterre, nagy valószínűséggel egy Roundhouse-on őrlődnék. Van, aki rávágja egy ilyenre, hogy női, és a kakasnyalóka-rózsaszín keret tényleg határeset, de szerintem el kell vállalni és kiadja. A múltkor is Zsiga barátom azzal fogadott, hogy na nézzem meg, mit szólok ehhez a szemüveghez. Már nem emlékszem mi volt rajta, de hat másodperc töprengés után azt mondtam, király, majd én is felpróbáltam. Az a szemüveg határozottan női volt, Zsiga az asszonytól kobozta el, de arra jutottunk, hogy nehogy má' egy ilyen visszatartsa az embert. Vállalni valami kissé bizarrabbat kultúrmisszió; kicsit olyan, mint egy drága pénzen vett és restaurált veteránautóval végigpöfögni a városon.

 

 

Ja, igen, mert nekem természetesen két változat tetszik a legjobban a Roundhouse-ból: ez a ciklámen és a fekete keret fehér szárral, kevlármintával. Ezt kegyetlenül érzi a Smith, a hasonlóak már a Nolténál is állatul sikerültek. A Roundhouse-t most 23600-ért akciózzák az Edel-Optics-nál.

A bejegyzés trackback címe:

https://napszemuveg.blog.hu/api/trackback/id/tr533185355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

krel 2011.08.29. 19:22:25

A cikkben említett Edel-Optics mennyire megbízható? Rendelt már esetleg innen valaki?