Gerard Butler, Oldsmobile Delta 88 golyónyomokkal és egy Oliver Peoples
 

Legutóbb megállapítottam, hogy jönnek a téglalap fazonok. Hogy miért, nem tudom, de majd ha szembe jön a klubban Lakatos Márk, okvetlenül megkérdezem. A téglalap eljövetelét nagyjából idéntől számítottam volna, hiszen a The Mechanic (A mestergyilkos) című filmben Jason Statham hordott nagyon retró IC! Berlint, ami nálam eddigi pályafutásom legidiótább vásárlási impulzusát köszönhetem – erről kicsit később számolok be.

A másik intően téglalap film pedig ugye a Lincoln Lawyer volt. De tegnap a tévében álmatlanság végett megnéztem másodszor az Exférj újratöltvét, ami 2010-es. Mentségemre szóljon, hogy én autók és napszemüvegek miatt nézem a filmeket, és ebben mindkettő volt. Előbbiből egy viszonylag elviselhető, 70-es évek eleji Oldsmobile Delta kabrió,

utóbbiból pedig Gerard Butleren egy Oliver Peoples, amire még az Amerikai pszichóból emlékezhetünk, mint megalapozott brand.

Itt van eladó.


A hétvégén volt egy közepesen húzós haláltúrám, egy nap alatt München-Mallorca, el is terveztem, hogy három reptéren nézem meg a téglalap-felhozatalt, de aztán Mallorcán a cateringes kulló nekiment a chartergépne, nem és részletezem a szopást, az lett a vége, hogy egy 1,6-os Zafirával zötyögtünk haza Bécsből. És csak Lisztferihegy új tranzitjában nézhettem meg a kínálatot.

Négy közepesen téglalap szemüveget találtam, ebből kettő a noname kategóriás, igénytelen kivitelű, ahhoz képest nem túl olcsó (15 euró) Granite név alatt futott.

Volt még továbbá egy Ray Ban 3445 (121 euró),

és egy Tom Ford Gregoire (211 euró),

utóbbira kis híján rá is kívántam. Jövő héten azért körülnézek Londonban, ott úgyis két évvel előbbre tartanak, hátha nem csak téglalapokat látok majd, hanem az is kiderül, mi a posztmodern.