A világért se spoilereznék, nem mondom meg, itt mi történik
Ultragáz filmek alapján napszemüveget választani? Nyilván. A Jason Statham főszereplésével készült Mestergyilkos után kedvet kapni a főszereplő cuccaihoz? Leginkább! Leszarom? Hogyne. Otthon első dolgom volt kinyomozni, mi az ördög ez a dögös retrótéglalap Jason kopasz fején. Mondjuk Statham mintha kifejezetten napszemüvegmodellnek született volna, de akkor is, mit veszthetnénk, nézzük meg. Látható branding nem volt rajta, de azért hamar kiderült, hogy a 7O-es évek gömbölyített téglalapjai modern, egyenes szárakkal a német tervezésű és gyártású IC! Berlin termékei. És kurva drágák – a neten 45O dollár körül vannak.
Nem baj, egyszer az életben azért fel kell próbálni egy ilyet. Hol lehet kapni? Az IC! Berlin honlapja erős, a tervezőnek van külön blogja, sokféle tartalom, nagy részének se füle, se farka, de ezt a modernül elvarázsolt, pörgős-hülye berlini hangulatot nagyon jól hozza. A Shop Finder menüpont legközelebbi lehetőségként három bécsi üzletet adott ki, hát akkor anyukám, jó hírem van, mit szólnál egy hétvégéhez a Ferencjóska, Haydn, Lauda és Falco városában? Én csak annyit kötök ki, hogy a szombat délelőtti program a három forgalmazó végiglátogatása, aztán szabad a vásár.
Sajnos az IC!Berlin még nem igazán bevett brand, és vagy nem keresik, vagy rengeteg az egyéb márka, és egy optikus mégse működhet úgy, hogy na most ő egy Ford szalon, lényeg, hogy egyik boltban sem volt komoly választék, nagyjából 5-1O modellt tartottak a márkából. Végül az Optikhaus Binder nyert, ahol egyébként igen dögös robogós bukósisakokat is árultak az emeleten. Náluk volt ez a Sexy Truth fantázianevű aranytükrös, amit felpróbáltam, aztán a későbbiekben érleltem egy kicsit, majd két óra múlva visszamentem érte.
Büszkék a ragasztás- és csavarnélküliségre
Nem mondom, hogy csalódtam benne, de azért ennyiért kicsit többet vártam volna, már gyártói oldalról. Először is itt a tokja, ami ilyen szögletes-göngyölős-madzagolós, kicsit mint az iPadekhez árult mágneses fedél, ami állványnak is használható, de ez nem jó másra, sőt még toknak sem. Nem fér bele a szemüveg, király, gratula. Az eladó megkereste a szállítós tokot, ami szintén formatervezési bravúr, jól is néz ki, két műanyag hengert kell egymásból kitekerni. Ebben már elfér, csak olyan nagy, hogy a rossebnek van kedve ekkora tokot hurcolászni.
De az IC! Berlin leggyengébb pontja sajnos épp az, amire a legbüszkébbek. Az IC! Berlin nagy szabadalma, hogy szemüvegeikben nincs csavar, zsanér és ragasztás, a szárak pedig egy ötletes, laprugós rendszerrel csatlakoznak a kerethez. Ha elővesszük a tokból, maguktól kipattannak a szárak, de sajnos bármikor máskor is kipattanhatnak. Ha a pólónk nyakába akasztjuk, pár percen belül garantáltan kiold valamelyik rugó, és akkor a nyakunkba akasztott napszemüveg látványos erekciót produkál.
A rugós kötés miatt pólóba akasztva hamar erektál
Ezért aztán az IC! Berlinekhez kéne hordani egy tokot, ami ugye a már említett okok miatt is nehezen kivitelezhető. Egyszer megpróbálkoztam azzal, hogy napszálltakor a bőrdzsekim belső zsebébe csúsztattam, ami garantáltan mentes a fém alkatrészektől, egy óra elteltével azonban a foncsoron jól látható apró karcok jelentek meg.
A karcoknak nagyon nem örültem
Néhány hét után azt mondhatom, hogy csak hardcore napszemüveg-buziknak ajánlom. A ritkasága és műszaki különlegessége mellett egyetlen nagy előnye van: iszonyúan könnyű. 26 gramm, észre sem vesszük, hogy a fejünkön van, napszemüvegben ilyen kis tömeget még nem tapasztaltam.
Szakállal jól kiadta a skóciai Inverness repülőterén
Előny: hihetetlenül könnyű
különleges
hátrány: drága
pólóba akaszthatatlan
sérülékeny
a nem kifejezetten napszemüvegbuzik előtt branding híján nem tudunk vele villantani, ez persze előny is egyben
Első próba a Jóskapista Optikhaus-ban, érlelés végett
