Mai betevő retrónk, és egyben titkos tippünk francia márka, a mi éghajlatunkon gyakorlatilag ismeretlen. Jól néz ki, és korának legkifinomultabb technikájú szerkezetei közé tartozott, de nálunk sose voltak sztárok a síelők. Jean-Claude Killy nevére ki kap a szívéhez?
Az 1968-as Grenoble-i téli olimpián mindenféle lesiklásokban három aranyérmet nyert Killy örömest adta a nevét napszemüvegmárkához, de kikötötte, hogy mindegyik modell biztonságosan hordható legyen síeléskor.
Az enyhén carrerás fazonú napszemüvegeken a leírások szerint az orr-részben energiaelnyelő elem volt, illetve van, dupla rugók tartották a szárakat a fejen, és az a fémdarab a keret felső részén a frontális erőhatások ellen védő strukturális elem. Ráadásul a szárak nagyobb oldalerő hatására a sícipő kötéséhez hasonlóan leoldanak. Ezt később az Oakley is feltalálta: ha kipattan a szár, mert ráültünk, csak visszapattintjuk, ami sokkal jobb, mintha eltört vagy eldeformálódott volna az egész.
A Killy napszemüvegek kétféle üveggel készültek. Az Extreme Sun-t hóra, sivatagba vagy tengerre ajánlották - hol volt még az a specializáció, ami a mai gyártókat jellemzi a TAG Heuertől egészen a Nike-ig? A másik variáció az Intense Sun, ez való minden egyéb szabadtéri tevékenységhez, amit nem havon, sivatagban vagy tengeren űzünk.
Minimum 600, de inkább 1200 dollár körül mennek a neten. Simán előfordulhat, hogy belebotlunk egy bolhapiacon, és az árusnak fogalma sincs, mekkora értéken ül. Az persze, hogy mi realizáljuk ezt a 600-1200 dollárt, elég valószínűtlen, hiszen a veteránszemüvegekkel foglalkozó webáruházakban rendszeresen kaphatók a karcmentes NOS (new old stock) termékek. Attól függetlenül ha látunk egy jó állapotút, ötezerért érdemes rápróbálkozni.