Az az érdekes, hogy a Ray-Ban számára minden évben kétszer is kötelező nagyot ugrani, és mindkétszer meg is ugorják. A tavaszi kollekció akkora volt, hogy rögtön két részre kellett bontani, voltak egyrészt a normális modellek, és külön tárgyaltuk az eszelősebbjét, amiket inkább a kicsit bátrabbak vesznek fel. Akkor jött ugye vissza a Round Metal, ami önmagában megérdemelne egy napszemüveg-Nobelt, meg a Wayfarer színjátszó keretekkel, pasztell lencsékkel, esetleg bőr bevonattal. Ezt kellett felülmúlni. És már megint sikerült. 

RB 4216

Először is állapítsuk meg nyugodtan, hogy a Ray-Ban meglehetősen nőellenes, vagy legalábbis férfias brand. Ha nem lenne annyi klasszikus uniszex modellje, mint az Aviator vagy a Wayfarer, nagyon kevés nőn látnánk. Egyszerűen hanyagolják. Nem feltétlenül baj, hiszen a Luxoticának vannak legalább ennyire női márkái, ezért sem értem, minek raknak be időnként egy-egy új női fazont. Ez mindenesetre elég jól sikerült. Nem feltétlenül illik a többi közé, de egyetlen márkás napszemüvegnek tökéletes, fogy is az ilyesmi az optikákban.

RB 4216

RB 4216

RB 4216

RB 3524 - volt már ilyen tavasszal is, a névtelen téglalap most új színekben jött ki. Ha valaki Ray-Ban-téglalapot akar, én azt ajánlom, tekerjen lejjebb egy kicsit, mert ott egy igazi klasszikus, de attól még ez is a népszerűbb Ray-Banek közé tartozik.

RB 3524

RB 3524

Bemelegítés megvolt, jöhet az érdemi sporttevékenység. Ezen dolgozott a Luxottica már két éve, mert nem egyszerű, hogy tényleg farmerból legyen, minőségi benyomást keltsen, és persze kielégítse az évi rendes kiakasztási kvótát. De végül elkészült.

RB 2140 - Denim Wayfarer, vagy ahogy egy kiváló facebookos kommentelőnk keresztelte, Wayfarmer. Többféle lencsével, többféle farmerszínnel. Kézbe fogva van azért benne egy kis faszemüveges esetlenség. Ilyesmi a Proof is, meg amilyen fakeret eddig a kezemben volt. Ettől a kis lötyögéstől nem kell megijedni, a fa valamiért ilyen. 

Az ára már kicsit ijesztőbb: a hagyományos, meg a mindenféle limitált Original Wayfarerek 40 ezer körül futnak, a Wayfarmer 50 körül lesz. Kérdés, megengedheti-e ezt magának a Ray-Ban, még akkor is, ha a Denim Wayfarer széria kézi munkával készül. Ahogy egyébként a termék kinéz, szerintem igen. Tényleg gyilkosan néz ki. Viszont még Wayfarer-szinten is kényelmetlen: a szárak élét nem sikerült eldolgozni, ezért kicsit vágja a fejet. Fel kell próbálni, aztán ki-ki meglátja, mennyi szenvedést áldoz a feltűnés oltárán.

Ha 2014-ben új Original Wayfarert vennék, a következő stratégiával állnék neki: bemennék az optikába, érdeklődést mímelnék a farmer iránt, lőnék is benne egy szelfit, kiakasztanám vele az ismerőseimet, aztán kérnék egy ilyen barna teknőcöt, fekete szárral. Ehhez a modellhez tudtommal nem jár semmi különös sztori, de most nagyon úgy tűnik, ez minden idők legszebb Wayfarere. A teknőc acetátot kizárólag erre a modellre gyártotta a lassan kétszáz éves Mazzucchelli, ráadásul árban is a negyvenes brigádhoz áll közelebb. Az ember csak kézbe veszi, és érzi, hogy valahol mélyen, nagyjából a bálnahang frekvenciáján beszél hozzá a termék.

Továbbra is jönnek a bőrös Wayfarerek, jó bőrszaguk is van, meg új színeik is, de azért a Mazzucchelli-teknőc mellett nehéz érvényesülni.

Vannak továbbá új Wayfarer-perifériák, mert ez a fazon alapvetően nagyon sok embernek áll jól, vagy hiszi azt, hogy jól áll, szóval kell a mindenféle majdnem-Wayfarer, név nélkül, csak cikkszámmal. Némi érdekesség a Ray-Ban Liteforce néven szabadalmaztatott műanyaga, ami könnyű, meg erős, de a gyártó sajnos nem ad meg tömegadatot.

RB 4215

 RB 4215

RB 4214

RB 4214

RB 2132, a New Wayfarer legújabb színváltozata barna-átlátszóban.

RB 2132

RB 2132 - az ezüst új-New Wayfarer is érdekes, nyilván minimum harmadik napszemüvegként.

RB 4210 - jól néz ki az új, vékony lemezes techno-Wayfarer, de ezek a lemezből készült könnyű cuccok nekem eddig mindig kényelmetlenek voltak. A keret két milliméter vastag nejlon, a szárak titánból készültek.

RB 4210 - állat kombináció a színtelen keret narancs tükörrel

RB 4211 - műanyag keretes, lemezszáras Aviator kék tükörrel, nincs itt semmi látnivaló, gondolhatnánk.

Itt van azonban ez a spéci, kerek zsanér, meg a színes gomb a keret frontrészén, amire nem emlékszem, hogy lett volna már Ray-Ban-en. De természetesen nem ez a poén.

 Na ez az: még durvábban is lehet hajtogatni a 4211-es keretét. Hogy az életben mi az a szituáció, amikor jól jön, leszámítva egy kocsmapult mellett elkövetett csajozást, nem tudom. De ártani nem árt, az biztos. Light Ray, titán szár, stb, stb.

Van még szín- és lencseválaszték gazdagon, ez a barna keret barna átmenetessel például elég jó.

RB 4223 - 2014 őszének egyik legértelmetlenebb darabja.

Mi ez az átkozott összehajtható-ébredés? Az Oakley is nyomja, igaz, annak a változatnak kicsit több az értelme. Meg ugye a téma nagysárkánya, a Persol, de a Persol 714-ben épp az a jó, hogy bár lityeg-lötyög az egész, ha nem húzzuk meg a srófokat, ha pedig meghúzzuk, szorul, de az átlátszó barna cirmos acetátba illesztett acél csatlakozók eszelősen jól néznek ki. Steve McQueen állandóan abban nyomta. Na de ez a Wayfarer?!

RB 4223 - a fekete, amennyiben ez egyáltalán lehetséges, még szánalmasabb.

Szenvedéseink azonban véget is értek, hiszen a Ray-Ban kárpótlásul visszahozott egy újabb klasszikust, a Caravant, irtózatosan eltalált antikolt fém kerettel, gyöngyház színű orrpadokkal és szárvégekkel, meg persze eszelősen jó üveglencsékkel. Az egésznek persze közel sem tudnék úgy örülni, ha a Ray-Ban nem lepett volna meg a méretezéssel: eddig tudtommal nem létezett emberesebb méretű (60+) fejre való Caravan. Na, ez olyan. Köszönöm, Uram!!!  

RB 4213 - egy uniszex Liteforce, egyébként nem rossz, csak ha az ember végigfotóz egy ilyen kollekciót, egyszerűen nem bírja átlépni az ingerküszöbét.

RB 4213

És akkor búcsúzzunk valami széppel a kellemes utóíz végett. A katalógusban nem találtam nyomát, de szerintem ez a keretszín, az antikolt bronz is új, nem csak a lencseszínek. És nagyon kíváncsi vagyok, ezek után mi lesz a nagy tavaszi kiakasztás tárgya.