Nem hagy nyugodni Jason Statham, Matthew McConaghuey, az ic! Berlin, és általában a filmes napszemüveg-termékelhelyezés témája. Sem Spielberget, sem Lucast nem ismerem, viszont Herendi Gábor csinált már félmilliós nézettség fölötti közönségfilmeket, és próbálkozott napszemüveg-szponzorációval is. Úgyhogy őt kérdeztem.
- Szerinted egy A kategóriás hollywoodi filmben mennyibe kerül egy napszemüveg-jellegű termékelhelyezés? Tehát például a The mechanic-ban Jason Statham mennyiért hordja egy ismeretlen német high end-cég, az ic Berlin termékeit? Vagy az Eli könyve című atomháborús borzalomban, ami gyakorlatilag egy filmnek álcázott napszemüvegreklám volt, mennyit fizethetett az Oakley? Vagy egyszerűen csak a stylist kitalálja, és nonprofit alapon megy az öltöztetés?
- Az amerikai filmekben a termékelhelyezés, csúnya nevén product placement millió dolláros nagyságrendű. Ha a stylist azt találja ki, hogy a szereplők Oakley napszemüvegben néznének jól ki, akkor ezzel az ötlettel a producer megkeresi a céget és lehúz róluk egy csinos összeget. Ha a céget nem érdekli, egész biztos, hogy a stylist presszionálva lesz a producer által, hogy Ray Banben nézzenek jól ki a színészek. Nem tudok egyébként összeget mondani, azt gondoltam, hogy a millió dollár a nagyságrend, de ezek az adatok sosem publikusak.
- Na és akkor a te Oakley-Ray Ban példádnál maradva elképzelhető az Hollywoodban, hogy nem adnak el egy ilyen felületet? Vagy akkor addig házal az illetékes pénzszerző szakember, míg meg nem találta az autó, póló, laptop és kólaszponzor mellé a napszemüvegest is
- Ha nem vonzó a film egy szponzor számára, elképzelhető, hogy eladhatatlan, ez ugyanúgy egy piac. Ha szar a terméked (a film nem kecsegtet nagy sikerrel), akkor nehéz eladni. Nekem lett volna ilyen dealem egy napszemüvegeket gyártó és forgalmazó magyar céggel, szerettem volna Valami Amerika-napszemüvegeket dizájnoltatni. Megigértem, hogy a három testvér majd ezeket hordja a filmben, és a film után forgalmazhatja a szemüvegeket a boltjaiban és hírdetheti a filmbéli szereplőkkel. Ezért mi pénzt kértünk a forgatáshoz, de ez nem nyerte el a tetszésüketd, így az üzlet nem jött létre, pedig szerintem nagy biznisztől estek el. Anno például a Szerencsejáték ZRT beszállt a filmbe, és a mai napig rengetegen játsszák meg az 1, 2, 3, 4, 5-ös számokat. Szerencséjükre - bár végülis ugyanakkora esélye van ennek az öt számnak is.
- Titok, melyik céggel tárgyaltál Valami Amerika-ügyben? És ha kellett volna nekik a deal, te beleszóltál volna a dizájnba, vagy az a három szemüveg lesz, amit ők terveznek?
- Az titok, hogy kivel tárgyaltam, de beleszóltam volna a dizájnba, mert terveztünk egy VA-kettős betűt, amit szerettem volna a szemüvegszárba beépíteni. Olcsó szemüveget szerettem volna.
- Van saját kedvenc napszemüveged?
- Magam nehezen tudok napszemüveg témában nyilatkozni, mert dioptriás szemüvegre van szükségem, így általában rendes szemüvegkeretbe csináltatok sötétített lencsét és irigykedve nézem a sok nagyszemű méhecskét. Bár az az igazság, hogy most már egy bizonyos görbületig és méretnagyságig meg tudják oldani a dioptriás lencsét. Így lettem boldog birtokosa egy Ray Ban napszemüvegnek.
- Cikkszám? Ott van a bal szárán...
- RB 4057.
Herendi Gábor filmrendező, producer
Filmjei (rendezőként)
Valami Amerika (2002)
Magyar vándor (2004)
Lora (2007)
Valami Amerika 2. (2008)