A milánói világkiállításon már láttuk az újdonságok között, ahogy megérkezik a napszemüveg-iparba az emberiség egyik legősibb találmánya, a mágnes. A Midón a Vunetic mutatott be olyan keretet, ami az idős bölcsészek stílusában, madzagon hordott szemüveget oldja meg madzag nélkül úgy, hogy maga a szár megy át anyagában egy pántba, ami aztán oldható mágnessel csatlakozik önmagába.
A mágnesesség másik napszemüveg-felhasználását a TAG Heuertől láttam, náluk bizonyos modelleknél a szárak nyitását segíti egy-egy apró mágnes - nyilván tök fölöslegesen, de a minőségérzetet jótékonyan befolyásolva. Ezt el is nevezték automatic opening technologynak, ami nagy valószínűséggel jobban működik, mint az IC! Berlin őrületes találmánya, mely révén a pólónkba akasztott napszemüveg a legváratlanabb pillanatokban erektál. Annyi kiegészítést persze megkíván a szakmaiság, hogy csak a márkanév Lacoste, a gyártó valójában a Marchon Eyewear, ami tucatnyi divatház napszemüvegeit gardírozza Calvin Kleintől a Nike-n át a Valentinóig. Láttunk már ilyet Németországban, a Menrad elsősorban autómárkáknak gyárt napszemüveget, a divatvonal legkomolyabb szereplői pedig a Luxottica és a Safilo Group.
Egy mágneses TAG Heuer...
...és egy erektáló IC! Berlin
Mágnesesen összecsattanó Lacoste-ok
A Lacoste Magnetic Collection hét keretből áll, és a Vunetic-vonalon mozog, vagyis a fej mögött tapad össze a két szárvég, hogy metál-headbang közben ne essen le a bringa. Ezzel kapcsolatban csak annyi a kétségem, hogy ez a madzagos szemüveg-megoldás manapság erősen nyanyás, meghatározó márkáktól nem láttam ilyen megoldást, és erősen kétséges, hogy a Lacoste 2012-ben van-e annyira szexi brand, hogy divatot teremtsen. Ráadásul olyasmivel, amihez felnyírt haj kell, különben néhány óra alatt könnyen kígyászsas-frizurát csinál viselőjének.
A Lacoste márkát René Lacoste, az 1920-as évek tenisz-sztárja alapította, aki pályafutása során hét grand slamet nyert, 1926-27 ig vezette a világranglistát. A galléros pólót valószínűleg ő találta fel, legalábbis utcai viseletre, mert amikor 1933-ban André Gillier kötöttáru-mágnással megalapította saját ruházati cégét, gyakorlatilag teniszpólókkal kezdték.
A krokodil embléma pedig Lacoste becenevéből származott - állítólag kapaszkodóképessége miatt hívták így a pályákon. A magyarok számára legemlékezetesebb talán a Törökországból importált hamis Lacoste-pólók tömege, melyekről gyakran már az első mosásnál leesett a krokodil. Szemfüles nepperek még azt is kiderítették, hol lehetett Isztambulban spulniszám kapni csak krokodilokat, póló nélkül.
Az is érdekes, hogy a következő évtized legendás teniszezője, az angol Fred Perry nagyjából ugyanezt a fazont nyomta a 40-es években, de az ő babérkoszorús brandje előbb a skinhead-kultúra kedvelt márkája lett, később meg épp a vevőkörtől való menekülésként a raszta bevándorlókkal reklámozták. Fred Perry napszemüvegek is léteznek, lehet, hogy majd egyszer azokat is megnézzük.