Olyan versenyről még nem hallottam, hogy melyik a legjobb ár/érték arányú, alacsony szériás napszemüvegmárka, de ha véletlenül kiírnák, keresnék egy extrém bukmékert, és megfogadnám a svéd Triwa manufaktúrát, tétre, helyre, befutóra. Ragaszkodnak a klasszikus vonalakhoz, úgymint szigorúra vett Wayfarer (Umber Lector, ez a sárga itt), a 80-as évek tévéképernyő-fazonjaihoz, a Persol 714-koppintáshoz és az egyszerű kerek fazonhoz, ezeket variálják különféle keret- és lencseszínekkel.

Ennél konkrétabb típusismertetőt ne keressünk a szárakon

A Triwa angol betűszó, azt rövidíti, hogy transforming the industry of watches, vagyis az óraipar átalakítása, de az óráikról később, mert szerintem a napszemüvegeik sokkal nagyobb durranás. Illetve órából sokkal több ismeretlen, feltörekvő manufaktúrát ismerek, mint napszemüvegből, legalábbis ezen a szinten.

Mi más lehetne a logo, mint egy T-re applikált svéd korona?

Alapanyag szempontjából ragaszkodnak az acetáthoz, ami minőségérzet szempontjából a csúcs, már ha a fémeket kizárjuk. Acetátból van például a klasszikus Persolok kerete, de a műanyag és az egyébként pamut alapú acetát közötti különbséget úgy értjük meg a legkönnyebben, ha bemegyünk egy Ray-Ban-boltba, és kézbe veszünk egy Original Wayfarert meg egy New Wayfarert. Az Original tapintása, súlya és árcédulája is árulkodó. Na most a Triwa, mondjuk egy Umber Lector kézbe véve már nem is annyira napszemüveg, inkább azt nem tudjuk eldönteni, műtárgy-e, vagy fegyver. Kemény, minőségi, súlyos, és nagyon szép.

Hangovers mogyorószínben

Keretben az acetáthoz ragaszkodnak, lencsében a Cerl Zeisshez, legérdekesebb vonzalmuk viszont a szárvégek váratlan színekre festéséhez fűződik.

A legfurcsább, hogy ezeket a kikezdhetetlen minőségű holmikat 100 és 130 euró között adják, a magyar forgalmazónál is 40 ezer forint alatt vannak a Triwák - valami itt kimaradhat az iparági haszonkucs-láncból, mert acetát keretet valahogy jóval feljebb szokás árazni. És mielőtt trollkodnának egyet, hogy ez nem is óccsó, mer' a Négy Tigrisen ezerért adják a bármit, vegyenek kézbe egy ilyet (Magyarországon a Frankel Leó utcában van élőben), és akkor nagy valószínűséggel azt mondják majd, hogy uh! Lehet, hogy nem áll jól, lehet, hogy kényelmetlen, de tényleg olyan, mint valami igen drága szerszám.

Bónusznak itt egy Triwa óra, az egyetlen, amit élőben láttam. A gyári honlapon jóval szebbek vannak, ez a zöld itt olyan, hogy én speciel bírom a gagyit, de ezt nem erőltetném. A napszemüveg, az viszont nagyon megy nekik.