A Mykita legendáriuma úgy indul, hogy két tervező is kivált az amúgy ugyancsak fiatal német cégtől, az IC! Berlintől. Az IC Berlin vérbeli német avantgard, de mostanra épp elég híres, hogy Jason Statham is végigjátsszon egy fimet egy ilyenben; szóval az IC! Berlin beágyazottságra még nem egy Ray-Ban, de nem is az a cél, hanem a menő rétegmodellség.
Mykita Violetta
Az IC! Berlin műszaki különlegessége, hogy ragasztás és zsanérok nélkül készül, a szárak egy spéci rugós szerkezettel kapcsolódnak a kerethez. Ennek az az előnye, hogy... igazából ha megfeszítenek, sem tudnám megmondani, mi az előnye, mert a szárak nem olyan szép, kimért mozdulattal nyílnak ki maguktól, mint a TAG Heuer mágneses modelljeinél, hanem hirtelen pattannak ki, mint valami farkascsapda. És ha az ember mondjuk a pólója nyakába akaszt egy IC! Berlint, bármikor létrejöhet egy spontán merevedés: kis nyekkenés, és a nyakunkban feláll a napszemüveg.
Mykita Heinz
Különleges zsanér-féle nagyon kellett a Mykitának is, de ők jóval kevésbé idegesítő megoldással rukkoltak elő: egy feltekercselt, nyikorgó fémlemez lesz a szárat és a keretet összekötő zsanér. Inkább vicces, mint elegáns, vagy kifinomult, de egy különleges márkától ezt várjuk, különben vehetünk egy Ray-Ban Aviatort vagy Wayfarert, amik tökéletesen működnek.
A spirál
A Mykita (ejtése májkita) nevéhez is elég bizarr eredetmítosz kapcsolódik: a Mykita a My Kindergarten, vagyis az én ovim gyermekes összevonása, melyről további részletekkel szerencsére nem szolgálhatok. El tudom képzelni, hogy a nagy német multikultiban durvább dolgok is megesnek.
Elektra fekete kerettel-szárral
Na de, hogy visszatérjünk az ic! Berlinre, a belőlük kivált Mykita sokkal hamarabb tudott bekerülni sokkal nézettebb filmbe. A Napszemüveg Blog Facebook-oldalára ki is raktam, hogy tessék, itt van Sarah Jessica Parker egy ic! Berlinben, aztán persze kiderült, hogy a hiperdurva Szex és New York II-ben igazából Mykitát viselt.
A horvát származású, párizsi székhelyű Damir Doma formatervező által tervezett modell kicsit kilóg a Mykita stílusából, de annak ellenére, hogy ez csak egy egyszerű kerek napszemüveg, annyira jól néz ki, hogy talán bővíteni is lehetne a vonalat. A DD04 azért is annyira atipikus Mykita, mert a szárai nem vágják a fülünket, hiszen nem félmilliméteres lemezből készültek, hanem acetátból, ahogy egy normális napszemüveghez illik. A Mykita DD04 egyébként élőben is pusztítóan jól néz ki. Akárcsak a következő Damir Doma-féle Mykita:
Mykita Damir Doma Collection DD 03
Spike
Mykita Janis
Én lennék a legboldogabb, ha ki tudnám bogarászni a Mykita gyári honlapjáról, hogy mi a rendszer, a feles lemezből készült fémvázas szemüvegek képezik-e a derékhadat, és az acetát modelleket különleges sorozatoknak tekintik-e, vagy nem, de sajnos kudarcot vallottam. Nézegessék önök is, hátha meglesz a rendszer. Ezeket a szemüvegeket mindenesetre a budapesti Ráday Optikában fotóztam, ahol elég bevállalós mennyiséget tartanak a márkából. (Én nem mernék, de nagyon drukkolok.)
Ornella
Jovi, az ultrakönnyű aviator
Elektra fehérben
Franz
Flint
A szerző a Mykita kiállításokra készített reklám-hülyeségében, amit sajnos csak hordanak, de nem osztogatnak, mert drága.