Csikós kolléga a Totalcar szerkesztőségében egyszerre csak előkapta ezt az érdekes dolgot a gyermekkorából. Csíkról tudni kell, hogy ifjonti éveit a papa kiküldetéseiből fakadóan Irakban, Japánban és egyéb helyeken töltötte, ezt a szemüveget homályos emlékei szerint Irakban hiénázta valakitől. Továbbá hogy hordta, de hétévesen behajította a fiókba, és később már csak gimis bulikban vette fel kreténkedésből. És a bringa ezt is túlélte!
A munkadarab érdekessége, amit nem veszünk észre elsőre, vagy nem gondolunk bele, hogy ez fém. A világ telis tele van fémkeretes szemüvegekkel. Fém a Ray-Ban Aviator, fém az ic! Berlin, még a Trisztben vett Persolom is a fémkeretesek közé tartozik. Ebben az a perverz, hogy ha már játszani akarom a Linnét, és rendszertanilag besorolni, mindenképpen a Wayfarer-alkatúak rendjébe teszem. Márpedig a Wayfarer hagyományosan műanyag.
A formája jó, ezen gondolom, nem nyitunk vitát. Az én fejemen persze szétfeszül, ahogy a Csikósén is, de szerintem kellő hittel és magabiztossággal még így is hordható. Ad valami sunyi, de világfias, mindentudó nézést. Egyes részletein el lehetne vitatkozni, hogy most szép-e ez a két rózsa a szélein, meg a keret látható illesztései, de a 30-40 éves, vagy régebbi fém tárgyak azt hiszem, alanyi jogon nem lehetnek rondák. A jobb oldali szárából kicsit kikopott már a felirat, mely országokra vonatkozik a szabadalom, de a végébe mintha körzővel karcolták volna a büszke Tura emblémát.
Legnagyobb meglepetésemre a Tura napszemüvegek ma is léteznek. Sőt: az optikai részleg arca Bryan Adams, az ő képe is fogad minket a céges honlapon. Tizenegy féle napszemüvegüktől ugyanakkor el kell mondanom, nagyon nem dobtam hátast.
Tipikusan az a kínálat, amire azt mondja az ember, hogy hát ezért meg minek az egész cécó? A Tura persze régi márka, ezt már Csikós napszemüvegéből is sejtettük, de olyan régi, hogy egyenesen 1938-ben alapították New Yorkban. Nem egy Persol, de azért tekintélyes. Monroe Levoy eleinte csak szemüvegalkatrészeket árult, majd 1947-ben szabadalmaztatta ezt, amit itt látunk a posztban: a teljes egészében alumínium keretet.
Kicsit darabos, de azért fasza. Főleg, hogy ez volt a teljes optikatörténelem első, teljes egészében fémből készült kerete. Tessék is megjegyezni, biztos bekerül az információ a fingatós kérdések dobozába, ha egyszer forgalomba hozzuk a Napszemüveg Blog-Kvízjátékot.
Régi Tura hirdetés, mindjárt megmondom, mi benne az érdekes
A Tura marketingtörténelmének érdekessége, hogy Levoy tudatosan csak nőkkel reklámozta a kereteit, mert szerinte az divatszempontból hitelesebb. Ez szöges ellentétben áll a Persol filozófiájával, amelyben időnként rájöttek, hogy nőknek is lehet szemüveget eladni, de a Persol máig inkább férficucc. A Tura meg inkább csak Kanadában tényező.
A Tura másik érdekes húzása volt, hogy az 50-es évek végén ez a cég csinált először átmárkázott termékeket: Christian Dior emblémával is árultak Tura napszemüvegeket. És ha már ennyit Turáztunk, mondjuk el azt is, miből ered a márkanév: az eredetileg House of Levoynak nevezett cég egy korábbi terméke, a Futura Mirror-ból maradt el a mirror, meg a fu.
A harmadik érdekesség, hogy (állítólag) Monoe Levoy tekintette először úgy a szemüveget és napszemüveget, mint egy ruhatár része, ennek megfelelően tervezve és reklámozva a kollekciókat. Az elv érdekes vadhajtása volt a fenti régi reklámon látható Turanette is: a szemüveg, ami fejtetőre tolva egyszersmind hajpánt. Állat, mi?
Ha az olvasónak esetleg van valamilyen rejtélyes, őskori napszemüvege, kérjük, tolja a képeket a Napszemüveg Blog Facebook oldalára!