A legutóbb különböző minőségi, drága napszemüveget méricskéltünk a Feszl Optikában, vajon melyik hogyan szűri az ibolyántúli sugarakat. Sok érdekeset láttunk a monitoron, de csak napok múlva jutott eszembe: vajon mit tudnának ugyanitt az ezer forint alatti gagyik, kínai rettenetek? 

Raktam a batyuba névtelen versenyzőket, hamis Ray-Bant és Guccit,korai, valódi ic! Berlint, olcsó H&M-et. Elsőként egy Fishbone márkájú napszemüveget raktunk a gépbe, ami ugyan márkás, de 2050 forintért tulajdonképpen bármi lehet. 

Hát tessék! A Fishbone, legalábbis ez, tökéletesen szűri az UV-t. UVB-ből 2%-ot enged át, ami gyakorlatilag 100%-os szűrésnek felel meg. Ez jó,és azt az elméletet erősíti, amit nem nagyon szeretnek az optikusok: igazából bármilyen olcsó napszemüveg is jól szűri az UV-t. Az 1970-es évek óta ugyanis polikarbonátból készül a legtöbb napszemüveg, az pedig könnyű, és alapvetően jól szűri az ultraibolya sugarakat. És könnyen karcolódik, de ez mostani tesztünk szempontjából irreleváns.

És most nézzünk egy három-négy éves névtelent a sajátjaim közül. A H&M-ben vettem, nyilván ezervalahány forintért. Elég világos az üvege (bocsánat: lencséje!), ezért éjszaka is hordható, én például ebben voltam kurvák és kamionosok partin. Azt hittem, rosszul szűr, erre tessék, ezt nézzék meg:

Bizony, UVA 1%, UVB 1%, ez kiváló. Érdekes a színkép-görbéje is, de nyilván nem tudatos tervezés eredménye, mint a Maui Jimeknél. Ekkor éreztem úgy, hogy most már kockáztathatunk, és beneveztem palóc kollégám, Pista Ázsia Centerben ezer forintért vásárolt, rettenetes minőségű aviatorát.

Hát kérem, lássanak csodát: 1 és megint csak 1 százalék! Úgy csukódik a szára, mint egy miniatűr ólajtó, szerintem még az ezres is sok érte, de UV-t azt szűr derekasan, mint egy hatvanezres Persol. Anyám, mi lesz így a luxusmárkákkal!?

Itt van ellenben ez itt a kerek oversize, amit a pénzügyes Boriról szedtem le a liftben. A luxusmárkák kezdhetnek reménykedni, 3 és 2%, ami még nem sok, de már nem is kevés. Közeledünk csoporttesztünk meglepetésvendégeihez. Fogadják szeretettel Margó vietnámi Ray-Banjét, a poén kedvéért lefotóztam a szárát is, hiszen mint tudjuk, a Ray-Ban évezredek óta Olaszországban készül.

...és igen, a 11%-os UVA már elég húzós, ebben meg is szokott fájdulni a tulaj feje. Most már tudjuk, nem a frontátvonulások miatt.

Hogy lássuk, mennyire kiszámíthatatlan a gagyipiac, itt van még egy filléres valami, talán a velvetes dolgozóktól, tökéletes UV-szűréssel. De a sarkon már fel is tűnt egy félelmetes hamis Gucci. Tulajdonosa szerint olyan, hogy akár igazi is lehet, de e mérés után ki kellett, hogy ábrándítsam: a Gucci szarral nem gurigázik, ez a Gucci nem csak kifelé ragyogja a dicsőséget, de befelé is az UV-t.

4 és 5 %, ez is furcsa, hogy lehet így lerontani az alapban jó UV-szűrésű polikarbonát UV-szűrését. És erre az sem mentség, hogy maga a lencse elég világos. Csak a változatosság kedvéért, de tényleg, elhoztam egy igazi kuriózumot. Szily László feleségének barátnője foglalkozott egy időben ic! Berlinek összeszerelésével, mint bérmunka, és ez itt valahogy ott maradt. Az ic! Berlin közben annyira befutott, hogy még Jason Statham-filmet is szponzoráltak, reméljük, abban már jobb lencséket használtak.

Mert ez a 3-4% nem valami fényes. Az oké, hogy csupa karc, de ennél ettől többet vártam, hiába korai. Bezzeg ez a színes, névtelen wayfarer!

Ez szűr derekasan: 1, és megint 1%. A következőt tízegynéhány éve vettem. Mexikóba nem vittem rendes napszemüveget, hátha elvesztem, ellopják, vagy megölnek érte, viszont a nap sütött, hát ezt vettem néhány pesóért. Ha az UV-szűrését vesszük, tán nem kellett volna.

3 és 4% megint csak nem kevés, ráadásul az alapszíne kék, és persze a kerete is az a fajta műanyag, amit kikezd az izzadtság, és a felső réteg hámlani kezd róla. Sebaj, azért teljesítette a ha már szar, legyen olcsó-aranyszabályt. Ezen a ponton kezdtünk gondolkozni Feszl István optikussal, hogy tulajdonképpen nem jelenthetjük ki, hogy a gagyi napszemüvegek általánosan rosszak lennének UV-szűrés szempontjából. Van, amelyik tök jó, van, amelyik tényleg veszélyes, nehéz általános összefüggést felfedezni. Hanem létezik még egyéb optikai tulajdonság, ami jól jellemzi a minőséget, ez pedig a prizma-tulajdonság.

Ez annyit jelent, hogy a lencse felülete mennyire egyenletes. Sokan azért nem hordanak napszemüveget, mert megfájdul benne a fejük, és nem is feltétlenül az áteresztett UV-sugaraktól, sokkal inkább a torzítástól. A látómező közepén általában nincs gond, de a perifériákon már súlyos tud lenni a helyzet, amit Pista Ázsia Centeres aviatora is szépen bizonyít. A prizma-hatáson látszik, hogy egyenletes vastagságú szemüveglencse gyártásához már kell bizonyos technológiai fegyelem és gyártási kultúra, és ezt fillérekből nem igazán lehet kihozni. 

A jobb alsó sarkot tessék nézni, a Prisma felirat alatt. 0,12 és 0,25, ez Feszl István szerint sok. Kértem gyorsan egy drága napszemüveget kontrollnak, hogy annak mennyi a prizma-viszonyszáma. István egy Maui Jim Kamuelát hozott, ami így néz ki:

És ilyen a prizma-együtthatója:

Hat darab nulla - a Maui Jim nem torzít, ahogy vélhetően a többi márkás napszemüveg sem, de ezt most nem méricskéltük újra végig. És a prizmával az a baj, hogy míg az UV-szűrést a legtöbb Ofotértben ingyen bemérik, a torzítás tesztelésére alkalmas gép Magyarországon elég kevés. Ez a fajta torzítás pedig szabad szemmel nem igazán látszik, inkább csak a fejfájásból venni észre.